Az utóbbi években gyakran adódott szerencsém Makám-lemezeket dicsérni ezeken a hasábokon, és most sem lesz ez másként. Ráadásul kettős ünnep van: a karácsonyra időzített Zarándokénekkel fennállása huszonöt éves jubileumát ünnepli a zenekar.

Nagy örömömre ismét egy népzenei alapú lemezről írok. Bár a Makám erősen groove alapú, az ethno zenei vonalat erősíti. Manapság igen divatos e műfaj, először talán a Ghymes volt, aki ezzel a hangzással zajosabb sikereket ért el. A Makám neve sem lehet ismeretlen azoknak, akik kedvelik ezt a muzsikát, hisz a zenekar ezzel a lemezzel már a fennálásának huszonötödik jubileumát ünnepli.

A negyedszázados fennállását ünneplő Makám egyik fő büszkesége, hogy kezdettől kiváló szólistákkal működött együtt, köztük Lovász Irénnel, Bognár Szilviával, Szalóki Ágival, Palya Beával, Herczku Ágival, Lázár Erikával. "

A kereszténység Krisztus születésének közelgő napját várja. Advent, vagyis a várakozás heteiben sokféle alkalom kínálkozik az elmélyülésre. A világzenét játszó Makám együttes is készül és felkészít a karácsonyra – Budapesten és Pécsett december első hétvégéjén megcsillant egy fénysugárnyit a „Mennyei szép hajnalból".

Szerzői lemez vonatkozásában elkerülhetetlen tényező a szerző személye. Pontosabban személyisége, lelkülete. Nem valamiféle pszichoanalízisre gondolok, hanem a rejtőzködő, egyszemélyes szempontra, mely a műalkotás érzékiségének felszíne alatt dereng, s mely megfoghatatlansága ellenére is a lényeget sejteti.

Jó volt ott lenni a Makám jubileumi koncertjén. Nem követtem ugyan a húsz év folyamatát, az ez idő alatt kiadott tizenkét albumon felfedezhető változásokat, a jövő-menő zenészeket, mégis jó. Mert az azért világosan hallatszik, hogy a Makám most is a zeneszerző Krulik Zoltán által kijelölt úton halad: a különböző tradíciók ősi, közös találkozási pontjáról emeli ki, és olvasztja új, mai anyaggá az ott talált zenét.

Makám és kolinda. A két zenei kifejezésnek külön-külön és együtt is van jelentése. A kolinda a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő népi dallamok összefoglaló neve: a karácsonyi megelőző napfordulón a legények a falusi házakba bekéredzkedtek, és énekükkel ajándékot kéregettek, „koledáltak”. A makám a klasszikus arab zene hangsora, amely különleges módon ötvözi magában a skálát és a dallamot. Balkáni, román és közel-keleti zenei dialektusok együttes említése magyar zenében: aligha lehet másra, mint Bartók és Kodály kései örökségére gondolni. Hasonló volt a hetvenes évek közepén induló Makám és Kolinda zenei formáció ars poeticája is.

Talán nem mi találtuk ki a World Musicot, vagyis a világzenét, de mi erősítettük meg, mi vittük tökélyre. Éppen Krulik Zoltán zenekara, a Makám volt azt, aki főszerepet játszott ebben az 1970-es évek elején. A World Music azóta divat lett, a szó legszorosabb értelmében. Ennek következtésben kissé el is laposodott, érdektelenné vált. A különböző népzenei vonulatok szintézise helyett csupán a leghatásosabb elemek egymás mellé helyezésére törekedetek a gombamód szaporodó World Music zenekarok.

Ezen a lemezen így, egyszerűen kimondva: szép zenék vannak. Persze az már más kérdés, hogy ki mit tart szép zenének, de a Makám albumára egészen biztosan senki nem fog haragudni. Olyan kompromisszumokat tartalmaz, amelyekkel az arany középutat keresi, mégsem kezd el a legunalmasabb klisékből építkezni.

(Kálmán Gyöngyi)

Krulik Zoltán a születésnapi koncertre készülő Makám együttesről.

Az a zenei világ, amelyet a Makám együttes magáénak mondhat, műfajilag szinte besorolhatatlan. Nevezik világzenének, etnónak, fokdzsessznek. Egy biztos egyedülálló módon ötvözi a különféle kultúrákat, népzenei és más hagyományokat, s emellett mindig jelen volt az európai és távol-keleti tradicionális hangszereket is alkalmazó muzsikájukban, a szemlélődő, meditatív jelleg. Húsz éve alakulta, hét lemez, számos fesztiválon való sikeres szereplés, Európa szerte meghívások és megkülönböztetett érdeklődés eddigi pályafutásuk mérlege. Nemrég két albumuk is megjelent, a Hungarotonnál a Közelítések, a Fonó Recordsánl a SkanZen – két jól sikerül zenei anyag egy korábbi és a mostani stíluskorszakukból. Ma zeneakadémiai koncerttel ünneplik évfordulójukat. Krulik Zoltán zeneszerzőt, a Makám vezetőjét az eltelt két évtizedről kérdeztük.

)

Tizenöt esztendős munkát összegez a Makám albuma

Megjelent egy lemez. Ez persze nem kimagasló eredmény. De ha úgy fogalmazunk, hogy megjelent egy nagyon jó lemez, amely az utóbbi évek egyik legizgalmasabb alkotócsoportjának munkáját foglalja össze, akkor enne, már van jelentősége. Több mint egy éves közös munka eredménye hallható ezen az albumon (SkanZen), amely a Makám együttes köré szerveződött muzsikusok közös gondolkodását és munkáját tükrözi.

FONÓdások

Önhibámon kívül, mintegy rajtaütésszerűen bukkantam rá a Fonó Budai Zeneház új kiadványaira. Semmi hír, semmi reklám, egyetlen szó sem, pedig van miről beszélni.

Makám: Café Babel. Az 1984 óta működő harmadik albuma csupa Krulik-szerzemény. Mindazok a hívószavak – balkáni és ázsiai gyökerű szerkezetek, repetitív muzsika, egymásba fonódó népzenék -, amelyek korábban körülhatárolták a Makám zenéjét, érvényesek most is, ám aki feltétlenül ezeket a fákat akarja megmászni, szem elől veszítheti az erdőt. Pedig ez az erdő szokatlan kalandot ígér: hátborzongatóbbak a mélységei, magasabb a csúcsa és meztelenebb benne a hang. Azt gondolom, valami nagyon-nagyon komoly dolgon kellett átmennie Kruliknak, hogy ehhez a lemezhez érjen. És kiváló döntésnek bizonyult, hogy az avantgárd dzsessz élvonalából választott útitársakat: miközben Grencsó szaxofonjával, Fekete trombitájával, Baló dobjaival a Makám újraértelmezte magát, megkerülhetetlen nyomokat hagyott a hazai etnodzsessz térképén is.